A mondás az tartja, hogy minden kezdet nehéz. Véleményem szerint viszont elkezdeni a legkönnyebb a dolgokat, annál nehezebb viszont folytatni és nem feladni. Legyen szó akár a blogolásról vagy éppen a gitártanulásról. Jelen bloggal megpróbálom a két dolgot egybefogni, ezen keresztül bemutatni utamat a tanulás néha rögös világában.
A kissé negatív felütés a poszt elején természetesen nem véletlen, hiszen már többször beletört a bicskám a hathúros hangszer világának meghódításába. Még tinédzserként úgy gondoltam közel öt, zongora előtt eltöltött év után, hogy (bár állítólag nagyon tehetséges voltam) nekem inkább gitárral a kezemben kellene meghódítani a világot jelentő deszkákat. A váltásban erős motivációs tényező volt, hogy már akkor is rock fémes hangzásvilága állt hozzám közel (na és szerencsére ez a mai napig így van). A kezdeti lelkesedés viszont hamar vegyült a csalódottság ízével, mert szembesültem azzal a ténnyel, hogy az ember ujjainak (illetve egész kezének) teljesen másfajta működésre kell berendezkednie mint egy zongora esetén. Ez a negatív érzés pedig szinte minden kezdő gitáros mumusának, a barré fogások elsajátításánál csúcsosodott ki. Nincs mit szépíteni a dolgokat, pár hónap után feladtam.
Közel húsz év hangszerektől távol töltött év után döntöttem úgy, hogy ezt a rendezetlen számlát rendeznem kellene és ismét a gitárra esett a választásom. Gyorsan fel is lapoztam az apróhirdetéseket és napokon belül ott állt a nappalim közepén egy Ibanez Gio és egy Marshall MG15FX (később még egy BOSS MT-2 Metal Zone torzító pedál csatlakozott hozzájuk).
A hirtelen felindulást az elhatározás is követte, miszerint kipróbálom tanár nélkül a folyamatot. Ami nincs az interneten az nem is létezik, nem igaz? De igen, a tétel igaz. Így hörcsög módjára kezdtem habzsolni a különféle oldalakat és lassan halomban álltak otthon az oktatóanyagok (ezeknek majd szeretnék a jövőben külön is több posztot szentelni). Viszont így sikerült gyorsan átesnem a ló másik oldalára, egyszerűen nem tudtam mit, milyen sorrendben és tematika mentén próbáljak elsajátítani. Ez persze megint oda vezetett, hogy a lelkesedést felváltotta a lustaság.
Rá kellett jönnöm, hogy szükségem van egy külső segítségre aki egyrészről sorvezetőm tud lenni a folyamatban, másrészről pedig időnként nyakonvág vagy éppen lelket önt belém. Szóval most itt tartok, szerdán találkozom először a kiszemelt tanárommal. Magával a bloggal pedig az a célom, hogy összegyűjtsem és közzétegyem az eddigi és jövőbeli tapasztalataimat (nyilván beleértve a rengeteg hibát amit elkövettem illetve el fogok követni), gondolataimat, gitár tab-okat stb. Ezzel az intró le is zárult, itt az ideje a húrok közé csapni. Are you ready to rock?
