A gyakorlat után következzen egy kis elmélet. A tanulni vágyok 90%-a (hozzám hasonlóan) erre biztosan a "Köszi, de ezt kihagynám!" válasszal reagál. Pedig ha valaki értelmesen elmagyarázza a dolgokat és a gyakorlati hasznára is rámutat, akkor szinte magától értetődővé válik az egész. Na pont így voltam én is a hangközökkel, amíg meg nem értettem a szerepüket az akkordok esetében...
De kezdjük a legelején. A zeneelmélet 12 különböző hangot különböztet meg:
| C | C# | D | D# | E | F | F# | G | G# | A | A# | H |
Maga a hangköz nem más, mint két hang közti távolság és ezeknek neveket is adtak (ráadásul latint):
- prím (pl. C-C)
- szekund (pl. C-D)
- terc (pl. C-E)
- kvart (pl. C-F)
- kvint (pl. C-G)
- szext (pl. C-A)
- szeptim (pl. C-H)
- oktáv (pl. C-C')
- nóna (pl. C-D')
- decima (pl. C-E')
- undecima (pl. C-F')
- duodecima (pl. C-G')
- tredecima (pl. C-A')
A listában minden elnevezés után beírtam egy-egy példát, a prím kicsit furának tűnhet a listán de fogadjuk el hogy van és ezt a nevet viseli (de azért egy kis magyarázat: miért ne szólhatna ugyanaz a hang pl. két különböző húron is egyszerre?). Vastaggal emeltem ki azokat, amiket a gyakorlatban is gyakran használnak. Én úgy jegyeztem meg az elnevezéseket, hogy a dúr skálán hányadik egész hangot jelölik (a listában sorszám pontosan ezt mutatja), azaz pl. a szekund a második hand, a terc a harmadik és így tovább.
| C | C# | D | D# | E | F | F# | G | G# | A | A# | H | C' |
| prím | szekund | terc | kvart | kvint | szext | szeptim | oktáv |
Már azt hinné az ember, hogy ezzel gyorsan végzett is, de sajnos vannak azok a bizonyos fránya félhangok is... Pontosan emiatt vannak olyan hangközök amelyek csak ún. tiszta változatban léteznek és vannak, melyek nagy és kis formában is. De nézzük meg egy táblázatban gyorsan és akkor pillanatokon belül megérted:
| 1. | prím | tiszta (C-C) | |
| 2. | szekund | nagy (C-D) | kis (C-Db) |
| 3. | terc | nagy (C-E) | kis (C-Eb) |
| 4. | kvart | tiszta (C-F) | |
| 5. | kvint | tiszta (C-G) | |
| 6. | szext | nagy (C-A) | kis (C-Ab) |
| 7. | szeptim | nagy (C-H) | kis (C-B) |
| 8. | oktáv | tiszta (C-C') | |
Ha estleg így kicsit zavarosnak tűnik, akkor nézzük meg a hangokat sorosan tartalmazó táblázatot a C alaphangtól:
| C | C# | D | D# | E | F | F# | G | G# | A | A# | H | C' |
| prím | kis szekund |
nagy szekund |
kis terc |
nagy terc |
kvart | ? | kvint | kis szext |
nagy szext |
kis szeptim |
nagy szeptim |
oktáv |
Aki élesszemű, az gyorsan észreveszi hogy van egy kakukktojás a sorban, a fisz esetében. Színezett szerint megkülönböztetünk még bővített és szűkített hangközöket is, de ezzel egyelőre most ne foglalkozzunk (a fisz egyébként ebben az esetben egy bővített kvart vagy egy szűkített kvart).
Na de nézzük meg inkább a gyakorlat oldaláról a dolgot, mielőtt tényleg nagyon száraz lenne a dolog. A gitáron ezeket a hangközöket bárhol ugyanúgy le tudjuk fogni, de persze van kivétel is: ha a két hang közül a magasabbat a H húron akarjuk lefogni: ebben az esetben egyszerűen egy bunddal fentebb kell lefogni a hangot. Mivel én vizuális típus vagyok, így az alábbi ábrák alapján gyorsan be is tudtam magolni ezeket, lássuk elsőnek a kis tercet:
Ahogy említettem ez kicsit módosul ha a H húr beleesik magasabb húrként:
Na, szerinted a nagy terc miben különbözik ezeketől? Ha lesel kicsit az előrébb lévő táblázatból akkor láthatod, hogy egy fél hangnyi különbség van, azaz a magasabb hang (jelen esetben D#) eggyel fentebb tolodik és ezzel az ujjunk is:
Na és természetesen ugyanez igaz a H húros variáció esetében is:
Nézzünk meg még párat gyorsan. Íme a kvart:
Ha már játszottál esetleg punk- vagy rock-számot, akkor a kvint nagyon ismerős lesz:
Utolsóként pedig álljon itt az oktáv:
Természetesen az egész rendszer ugyanúgy működik bármelyik hanghoz képest, én a C-vel csak demonstrálni próbáltam a dolgokat. Azt javaslom, hogy próbáld lefogni ezeket, megpengetni és memorizálni melyik-melyik. Hidd el, gyorsan meg fogod tanulni!
De miért fontos ez az egész? Elsősorban az akkordok miatt. A hármashangzatok (mielőtt végleg bezárnád az oldalt: ide tartoznak pl. a dúr és moll akkordok) a skála 1., 3. és 5. hangját tartalmazzák. Gyorsan csaljunk egyet és nézzük meg fentebb a táblázatunkat:
- az 1. okés, kell bele az alaphang.
- az 5. egy kvint amiből csak tiszta lézetik, azaz az ötödik egész hang kell bele az alaphanghoz képest
- a 3. már kétesélyes, mert a tercből van kicsi és nagy. Na és ezzel meg is találtuk a dúr és moll akkord közötti különbséget! Ha egy nagy tercet fogunk le, akkor egy dúr akkord fog megszólalni, ha pedig egy kis tercet akkor egy moll akkord.
De érdemesebb az 5. kvintet inkább külön megjegyezni, dúr akkorban ez egy kis terc a nagy terc után (így jön ki ugye a kvint), mollban pedig fordítva (egy nagy terc a kis terc után). Ha ezt a dolgot kombinálod a fent bemutatott fogásokkal, akkor a gitáron bűrhol le tudsz fogni pillanatokon belül egy dúr- illetve moll akkordot!
Még kiegészítésnek annyi, hogy nem csak három húrt lehet ilyenkor megszólaltatni (sőt!!) hanem nyugodtan be lehet venni többet is, ha azokon olyan hang szólal meg ami beleesik az 1., 3. és 5. bármelyikébe (oktávtól függetlenül!). Végezetül, hogy igazoljok tételünket vegyünk egy szemléletes példát: álljon itt egy C-dúr akkord:
Ott a C mint alaphang, tőle egy nagy terc fogásra az E. Kvint távolságra ott van a G húr, az alsó két húr pedig nyugodtan szólhat mivel az is egy C és egy E.
Hogy néz ki ehhez képest egy C moll? Hát ugye a 3. hang módosul egy fél hanggal lefelé (mivel nagy terc helyett kicsit lesz), ezért az E helyett egy D#-t kell lefogni. De mi van a magas E húrral, hát azt kihagyjuk vagy befogunk ott is egy G hangot a harmadik bundban:
Remélem nem írtam sok butaságot (simán benne van) és nem is riasztottam el senkit... Lehet, hogy elsőre kicsit nehezen emészthetőnek tűnik, de ha többször nekifutsz akkor menni fog. Elemi matek az egész, már lassan nekem is megy!:D
